Település:
Pest megye, Aszód


Petőfi Sándor Múzeum


A múzeum emeletes épülete két szakaszban épült. Podmaniczky II. János támogatásával 1769-1771 között építettek föl iskola céljára egy földszintes, vegyesfalazatú (homokkő, tégla), zsúpfedeles épületet. Ezekre a XVIII. századi vastag falakra húzták 1872-ben az emeletet. A téglalap alaprajzú épület ekkor kapta klasszicista jellegét. A bejárata szegmentíves rojtos szemöldökpárkánnyal díszített. Ezen épület ad otthont a Petőfi Múzeum Galga mente című állandó kiállításának.

A Galga mente című állandó kiállítás első termében mindig a hónap műtárgya és a legújabb értékes szerzeményeket, együtteseket bemutató enteriőr szerepel. A következő teremben Aszód kőkori történetét ismerhetik meg a látogatók. Két fontos kőkori kereskedelmi útvonal metszéspontjában alakult ki a múzeum fölötti dombtetőn az a kőkori "metropolisz", melyet az ún. lengyeli kultúra embere népesített be. Az európai hírű település és temető régészeti feltárására a hatvanas évek elejétől került sor. (Folytatását anyagi nehézségek akadályozzák.) A bemutatásra került használati tárgyak, ékszerek, a temetkezés szokásai és módjai mellett a legbecsesebb tárgy az a kultúrtörténeti kuriózumnak számító madártestű emberlábú edény, mely a földi és a túlvilági létet szimbolizálja, ezáItal nyújtva képet a mintegy hatezer évvel ezelőtt élt nép gondolatrendszeréről. A Galga mente történetét a bronzkortól a középkor végéig bemutató teremben érdekes látnivalót kínálnak a különféle méretű és funkciójú bronzkori urnák, a vaskori fejedelmi diadém és a dányi avar kori aranylelet.

A mezőgazdaság fejlődését a XVIII. század elejétől a XX. század első feléig követhetjük nyomon. A terem a földművelés, az állattenyésztés és a szőlőtermesztés használati tárgyain keresztül eleveníti föl az egykori gazdasági élet mindennapjait. Egy külön tárló az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeivel foglalkozik.

Az emeleten a Galga mente ipari fejlődésével is megismerkedhetünk. Stilizált környezetben került kiállításra egy aszódi kovács- és cipészműhely. Értékes az 1753-as sárkányfejes fujtató, Aszód XVIII. századi távlati képe a csizmadiák céhlevelén és a mezőváros pecsétnyomata.

A következő termek a Galga mente sokszínű népviseletét mutatják be. A paraszti öltözet sokféle állapot, helyzet kifejezője. Elsősorban a női viselet fejezte ki igen árnyaltan - a különböző településeken hasonló módon, de mégis más-más formában, színben, motívumban - az életkort, a családi állapotot, rangot, gazdagságot. A Galga mente viseletkultúrájának híre jóval túlmutat az országhatáron. Kialakulására a palóc, a szlovák és német hagyományok is hatottak. A gazdagon díszített kendők, főkötők, szoknyák mellett figyelemre méltó az 1792-ből való kelengyésláda.

A negyedik terem Petőfi aszódi diákoskodása emlékeit, Petőfi rokonsága - a Petrovics- és Hrúz családok - Aszód környéki vonatkozásait, valamint a Petőfi Gimnázium történetét tárja a látogatók elé. Igen értékes az egykori latin iskola fennmaradt anyakönyve, a Matricula, melyben Koren István kézírásával látható Alexander Petrovics, azaz Petőfi aszódi diákoskodásának eredménye.

Forras: muzeum.hu

 

 

 

 

 

ApróVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

ApróVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »